Isztanbul mesébe illő város, de eljön az idő, mikor menekülni kell a metropoliszból, még ha csak pár órára is, Törökország legnagyobb városának csúcsforgalma ilyenkor nagy tülekedést okoz. A legjobb mód ennek elkerülésére az, ha kirándulni megy az ember, mely lehetőséget ad arra, hogy megismerkedjünk a török vidékkel, sőt még láthatjuk dolgozni az embereket a földeken. Az utunk során elénk táruló fontos mecsetek, az ókori római romok, harcmezők, bazárok mind az ország sokszínű voltát mutatják.

Iznik
Egy valaha 10 méter magas kőfal a maga 108 bástyájával határolta körül Nicaea ókori városát, mai nevén Izniket. Ez a védelem céljából felépített fal ma már a város vezető turistalátványosságává vált. Iznikben emellett régi római romokat is megtekinthetünk, köztük egy színházat is az óvárosban, melyet ifjabb Plinius építtetett 112-ben, mikor ő uralkodott a tartományon. A Nilüfer Népkonyha, melyet az egyik szultán felesége építtetett 1388-ban, múzeummá lett alakítva, ahol görög és római műtárgyak gyűjteményét állították ki. Iznik talán legismertebb épülete a Szent Sophia katedrális, egy vörös téglából tipikus bizánci stílusban megépített, szögletes épület. Századokkal ezelőtt Iznik csempéiről illetve kerámiáiról volt híres, így a turisták ezek másolatait meg is vásárolhatják.

Gallipoli
Gallipoli a szövetséges hatalmak első világháborúban elszenvedett egyik legnagyobb katasztrófájaként vált híressé. A Dardanellák ostroma 1915 áprilisától decemberéig tartott, és végül a törököktől vereséget szenvedtek a szövetségesek. A Gallipoli-félsziget sok lehetőséget kínál arra, hogy többet megtudjunk az ütközetről, beleértve az ANZAC sétányt, mely a csatatér 14 fontos helyszínéhez vezet el. A félszigeten emellett még 22 helyszín meséli e fontos szárazföldi és tengeri csata történetét. Egyik ilyen helyszín a çanakkale-i csata, amely néhány évvel később a Török Köztárság létrejöttéhez vezetett. A harmincegy temető, ahová mindkét fél elesettjeit temették, lehetőséget ad arra, hogy megemlékezzünk a régi generáció által hozott áldozatokra.

Trója egy legendás város Északnyugat-Törökországban, melyet Homérosz Iliász című eposza tett híressé. Az Iliász szerint itt zajlott a trójai háború. Tróját sokszor lerombolták, mivel az időszámításunk előtti harmadik évezredben építették, és mindig az előző tetejére építettek egy új Tróját. Az ásatások még ma is tartanak azon ritka lehetőséget nyújtva az utazóknak, hogy lássák a még felfedetlen múltat. E helyen egy hatalmas faló is található, mely játszótérnek lett megépítve, mellette pedig boltok és egy múzeum is épült.

Edirne, az Oszmán Birodalom egykori fővárosa, az 1930-as évekig a Hadrianopolis nevet viselte Hadrianus római császár után. A görög-bolgár határ közelében fekvő városnak igen eseménydús történelme van, az elmúlt századok alatt 16 csatát vívtak itt. Edirne a kupolás mecsetek városa, itt található a Szelim-mecset is, melynek minaretjei a legmagasabbak Törökországban. A Bayezid II Külliyesi Orvostörténeti Múzeum betekintést ad az egészségügyi ellátás történetébe, fény derül arra is, mi módon kezelték hangszerekkel a mentális betegségeket. Aki júniusban látogat Edirnébe, tanúja lehet az olajbirkózó versenynek, melynek évszázadokra visszatekintő hagyományai vannak.

Egy hosszú, egész napos kirándulás vezet Bursa városába, melynek története legalább Kr. e. 200-ból ered. A hajdanán a Római Birodalom részét képező város az Oszmán Birodalom legelső jelentősebb fővárosa volt a XIV. században. Ma Bursa Törökország negyedik legnagyobb városa és a török autóipar központja, de még mindig kötődik dicső múltjához: a birodalmat alapító két szultán sírhelyét ma is ápolják. A XIV. században épült Ulu Cami (Nagy Mecset) a város legfőbb látványosságai közé tartozik és egy kiváló példája az oszmán építészetnek. Bursa zöld városnak tekinthető bájos parkjai miatt. Az idelátogatók, kiknek szüksége van egy török törölközőre, kedvükre vásárolhatnak a Kapalı Çarşı-ban, a város számos népszerű bazárjainak egyikében.

A múlt századokban a Herceg-szigetek volt az a hely, ahová a kegyvesztett hercegeket és más királyi személyeket száműzték. Ma pedig e kilenc sziget az a hely, ahol a nap adta örömöket ünnepelhetik a vagyonos törökök a nekik szánt üdülőhelyeken. Isztanbulból mindössze egy rövid kompút vezet ide, ahol az élet lassabb tempóban zajlik, ahol közlekedési eszközként csupán a kerékpár, a ló illetve a szekér használatos. A legnagyobb sziget, Büyükada szolgált otthonként a száműzött bizánci császárnéknak, akárcsak Trockijnak is, az ő 1929-es Szovjetunióból történő száműzését követően. A viktoriánus falvak mellett a szigeten található az Ayia Yorgi templom és kolostor is, melyet a VI. században alapítottak.