Varsó óvárosa (lengyelül Stare Miasto) a legrégibb történelmi negyede a lengyel fővárosnak, ezzel együtt a legnépszerűbb turistalátványossága is. A korabeli írások alapján a 13. században alapították. A 2. világháborúban a 90%-a elpusztult, de régi festmények, fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálták az épületeket és szinte teljes egészében újjáépítették. 1980 óta az Unesco világörökségének a része.

A negyed szíve a régi piactér, ahol hangulatos kávézók és éttermek bújnak meg a gyönyörűen felújított épületekben. A környező utcák középkori hangulatot árasztanak, számos látványosság található itt, például a Királyi Palota, a Barbakán, a Piactér, a kis felkelő, a varsói felkelés gyerekkatonáinak emléket állító szobor, illetve számos templom.

Királyi Palota

A Királyi Palota Varsó egyik legfőbb nevezetessége, az Óvárosban, a város főterén található. A 15. században építették és a Mazóviai hercegi család székhelye volt. Később, miután Varsó lett a főváros, a király és közigazgatás otthona lett. A 2. világháborúban teljesen elpusztult, 1971 és 84 között építették újjá. Ma múzeum és galéria működik benne, két eredeti Rembrandt kép is található itt számos lengyel festő alkotása mellett.

Barbakán és városfal

A varsói városfalat és barbakánt az olasz hadiépítész, Giovanni Battista Trevano, 3. Zsigmond lengyel király udvari építésze építette a 16. század végén. Barbakánokat gyakran építettek a középkori várak kiegészítéseként, általában a főkapu védelmére szolgált és tulajdonképpen különálló kis várként funkcionált. Építésének legfontosabb célja, hogy a kaput, tehát a vár leggyengébb pontját érő támadás irányát megváltoztassa. Mivel a kapu előtt helyezkedik el, így a támadás irányát a védőfallal párhuzamos irányba tereli, könnyítve a védők dolgát, hiszen a kaput ostromlók sokkal tovább ki vannak téve a falról érkező tűznek. Magyarországon Pécsett, Siklóson és Nagyvázsonyban találunk barbakánt, míg külföldön például Krakkóban és Nürnbergben. A varsóiban jelenleg egy kiállítás található az építéséről.

A kis felkelő

A kis felkelő szobra a varsói óváros fala mellett áll és az 1944-es varsói felkelés alatt harcoló és életüket vesztett gyerekkatonáknak állít emléket. A szobor egy kisfiút ábrázol rohamsisakban, ami túl nagy a fejére, kezében géppisztollyal. Állítólag a 13 éves Anteket ábrázolja, akit 1944. augusztus 8-án, 13 évesen öltek meg a németek. A lengyel gyerekek gyakran látogatják és fényképézkednek a szoborral. Ottjártunkkor is éppen egy kis csapat pózolt előtte.

Piactér

A Piactér a varsói óváros szíve és talán a legszebb, leghangulatosabb tere. Egykor Varsó főtere volt, vásárokat és ünnepségeket tartottak itt. A 13-14. században jött létre. Közepén egykor a városháza állt, ami 1944-ben megsemmisült a tér nagy részével együtt. A 2. világháború után (a pusztulás mértéke olyan 90%-os volt) szinte teljes egészében újjá kellett építeni a teret és a házakat. A rekonstrukció fő része 1948 és 53 között zajlott, de mind a mai napig folytatódik, 2013-ban például a tér kövezetét cserélték ki. A tér közepén ma egy sellő szobra áll, az édesvizi hableány Varsó védője és jelképe. A téren számos hangulatos kávézó és tradicionális lengyel étterem várja a turistákat. A téren karikaturisták, művészek árulják képeiket.

A piactér egyik személyes kedvencem, sajnos, amikor itt jártam épp a burkolatot cserélték, így munkásokkal, munkagépekkel volt tele, de így is éreztem azt a markáns, ódon hangulatot, amit áraszt és az a tény, hogy a 2. világháborúban porig rombolták és most mégis áll, az emberi akarásnak és küzdésnek a méltó emléke.

Szent Anna templom és a kilátás a harangtornyából

Érdemes felmászni a Szt. Anna templom harangtornyába is, ez a főtéren a Királyi Palota mellett található. Az 5-6 emelet megmászása után hihetetlen kilátás tárul a szemünk elé. 2013-as ottjártunkkor a belépő 4 PLN volt. Beszéljenek helyettünk az ott készült képek.