Egy mesterséges tó vizébe süllyedt palota, a rózsaszín város-ban, Jaipurban, India Rajasthan államában, mely nem más mint a Jal Mahal gyönyörű márvány, vagy vízipalotája...
Egy mesterséges tó vizébe süllyedt palota, a rózsaszín város-ban, Jaipurban, India Rajasthan államában, mely nem más mint a Jal Mahal gyönyörű márvány, vagy vízipalotája.
Történetéről nem tudunk sokat, azt leszámítva, hogy Madho Singh maharadzsa építette a 18.században. Később Madho Singh fia, II. Madho Singh kibővítette a palotát egy udvar hozzáadásával. Miután két évszázadon keresztül nem használták, később szörnyen elhanyagolt lett, egészen ameddig a 2000-es években fel nem újították. A palotának igen furcsa szerkezete van. Lényegében nem is palota hiszen nincsenek lakható szobái, csak egy terasz és egy kert, ahol a maharadzsa tett nyugodt sétákat. Az építmény valójában öt emelet magas de csak a legfelső szintje emelkedik a víz fölé.
Az alsó négy szint amikor a tó vízszintje magas, víz alá kerül. A Jal Mahal különböző építési stílusok keveréke, mint például a Rádzsput és a Mogul stílusoké, melyek igen gyakoriak Rajasthanban. A rádzsput építészetet leginkább a hindu építészet inspirálta, míg a mogul építészetben sokkal inkább dominánsak az iszlám és a perzsa stílusjegyek. Ezek mind-mind megjelennek az épületen. A legfelső emelet kamrái és folyosói elegánsan díszítettek gyönyörű festmények sokaságával. A palota teraszán a kertben íves formákat részesítettek előnyben, az épület sarkain pedig félig nyolcszögletű tornyok tartják az elegáns kupolákat. A központi terasz egy bengáli stílusú, téglalap alakú pavilon, az úgynevezett Chhatri.
A mesterséges tó, a Man Sagar, melynek közepén a Jal Mahal áll 1610-ben keletkezett, Raja Man Singh az akkori uralkodó utasítására, hogy az éhínség és az akut vízhiány sújtotta területen megelőzze az újabb hasonló állapotok kialakulását. Elrendelte, hogy építsenek gátat a Dharbawati folyón, valamint egy tározót a Man Sagar tó formájában, az összegyűjtött víz tárolásához. Évtizedeken át a lakosság öntöző és ivóvízként használta a tó vizét, ami számos madárfaj otthonául is szolgált. A múlt században azonban a tóba kezeletlen szennyvíz és egyéb ipari hulladékok kerültek, melyeknek látványa és bűze távoltartotta az egyébként csodálatos emlék látogatóit.
2004-ben egy magánkézben lévő cég megvette a palotát és a tavat is, hogy üdülőhellyé és turisztikai célponttá alakítsa. Az elmúlt évtizedben a vállalat már elkezdte a tó kitakarítását és a palota helyreállítását, melynek eredményei pozitívak voltak: a víz minősége javult és a madarak is visszatértek. A Jal Mahalt ugyan még nem tudták megnyitni a látogatók előtt, de már gyönyörködhetünk látványában akár a tavon tett csónakázás közben is.